2018. május 26., szombat

Biokertészeim


Amióta beköszöntött a tavasz és szépen haladt tovább az évszak, lassan már nyár lesz, telnek a napok-hetek, úgy változnak az idők is. Az idei évem nekem a gimnázium lezárását és egy új tanulmányi szint elkezdését jelenti. Érettségire való felkészülés heteket vett el tőlem amit tanulással töltöttem. Mikor anyu elkezdett a veteményesben tevékenykedni, én akkor is a könyveket bújtam. Nagyon nem is érdekelt a külvilág, csak azt vártam hogy legyek már túl a vizsgákon. Az írásbeli időszak hála Isten lezárult, hamarosan eljön a szóbeli is úgy hogy a tételekbe temetkezem már egy ideje. 
A kertben a rengeteg eső hatására beburjánoztak a növények. Terem az eper, nő a lucerna is és jönnek a kártevő meztelencsigák is. Ma a tízórai turmixom elfogyasztása közben hívott fel Jocó, hogy menjek át és segítsek megfogni 2 kacsát. Először néztem nagy kerek szemekkel, hogy minek??!!
Egy kedves nénihez mentünk át a faluba, akinél jó pár Indiai futókacsa volt, ott választottam ki egy tojót és egy gácsért tetszésem szerint. Ládába hazahoztuk, mert mint kiderült nekem vették hogy a kertbe a kártevőket, főként a csigákat megegyék. A szomszéd elhanyagolt kertjéből rengeteg csiga szokott reggelente átmászni. 
Elneveztem az újoncokat. A hím Hápi (mert sokat hápog), a tojó pedig a Sziporka nevet kapta. Egyenlőre még az elhelyezésen gondolkozom. Most a kertben vannak, egy nagy láda víz társaságában amibe már Hápi fürdött kicsit. A tyúkólat ganajozom és meszelem, de estére kitalálom hol helyezzem el őket és idővel talán lesz egy kis óljuk is...
Utána olvastam a futókacsáknak, mert nem nagyon tudtam róluk semmit, inkább a néma récével és a hagyományos magyar fehér kacsáról volt egy kis tudomásom. Egyébként magyar fehér kacsákat majd idővel szeretnék mert nagyon jó a zsírjuk és finom a húsuk is. 
Állítólag a kacsatojást nem lehet megenni, egy cikkben meg is említették hogy a futókacsa húsa is ehetetlen...vajon miért? 
Bárki hasznos kacsás tanácsát szívesen fogadom, hisz még e faj tartásánál kezdő vagyok.

Sajnos nem sikerült jó képeket készítenem róluk mert félősek és elszaladnak, ezért közelítenem kellett a fotótávolságot ami gyengébb minőségű képeket eredményez. 

Hápi és Sziporka


2018. május 24., csütörtök

Diós-kakaós-mákos kenyér


Életmódváltásom miatt az egészséges utat követem. Ha valami édeset ennék így se kell elbújnom, hisz mindent meglehet főzni/sütni jobb alapanyagokból is. Örömömre találtam ezt a receptet is, remélem páran hasznát veszitek.



Hozzávalók.:

- 4 tojás
- 4 ek, zabpehelyliszt
- 1 ek. cukrozatlan kakaópor (én Szerencsit használtam)
- 7 ek. darált dió
- 1 ek. mák
- 1 marék mazsola
- 1 kk. szódabikarbóna 
- édesítő ízlés szerint ( én folyékony édesítőt használtam, 3-4 kupakkal)



Elkészítése roppant egyszerű. Mindent egybeöntöttem, kézi mixerrel összekevertem majd sütőpapírral bélelt legkisebb tepsibe beleöntöttem. Összekeverés után nagyon masszív anyagot kaptam, kicsit megijedtem de nem kell aggódni mert ez a normál állaga. Nem öntöttem rá semmilyen folyadékot sem, mert felesleges. Akinek van az Eritritet is nyugodtan használhat a folyékony édesítő helyett. 200 fokos előmelegített sütőben kb 30 percig sütöttem.
 Kenyeret még nem sütöttem, hirtelenjében nem találtam normálisabb tepsit, úgy hogy nekem kicsit laposka lett de Isteni finom és nagyon laktató. 

JÓ ÉTVÁGYAT!

Csibeáldás


Az idei második ültetésnek érdekes története van. Május eleje körül megkotlott 2 nagytestű tyúkom, Karamella és Füsti. Gondoltam az első keltetés után amit Csöpikével kíséreltem meg, megültetem ezt a kettőt is. Napokig tanakodtam, vajon kitől lehet fias tojást kérni?
Találtam egy családot, vettünk tőlük 30 db tojást, amiből 2db Orpington volt. Elosztottam 15-15-öt mindkét tyúk alá, fészket csináltam nekik régi almaládába, kosárral lefedtem, takarmányt és vizet is bekészítettem. Az előkészületek után elkövetkezendő 3 hét igazi szenvedés volt. 9 éves korom óta foglalkozom tyúkokkal, most már lassan 10 éve, de MÉG MINDIG érnek meglepetések, valami aprósággal megtudnak folyamatosan lepni. Például, ha viszem nekik a "hamikát" - áztatott kenyér, konyhai vagdalékok..stb- az egyik elkezdi mindig csipkedni a nadrágomat. Lehet ez valami "fétise" neki, de egyszerűen csak azt akarja jelezni, hogy "Hé, ember öntsd már ki a vödör tartalmát!" 



A mostani ültetésnél Füsti pár nap után feladta. Először csak 1, majd 2 végül 8 tojást összetört és megevett. Kiderült, hogy nem akaródzott leszállni enni/inni, de igyekeztem emiatt kiengedni az udvarra. Ott viszont elszabadult a pokol, teljesen extázisba került. Lefutottam a fél maratont mire megtudtam fogni és ilyenkor kosárral lefedve ült csak vissza. A két kotlóssal egyidőben elült egy vörös tyúk is és kicseréltem Füstit vele, de végül lecseréltem őt is mert sehogy sem akart kosárral lefedve sem megülni. A méreg dúlt bennem,de nagy meglepetésemre az egyik Brahma, Édenke megkotlott. Nem sokat hezitáltam, kicseréltem a vöröset őrá. Persze kezdetben kosárral, de megült rendesen. Mindeközben a másik tyúk Karamella hősiesen és gyönyörűen melegítette a tojásokat...igazán példamutatóként viselkedett. Az utolsó 3. hétre már kezdtek fejemben cikázni a gondolatok. Azon tűnődtem, Karamella alatt csak kikel minimum 14db a 15-ből, Édenke alatt pedig talán egy se lesz abból a maradék 7-ből mert túl sokat voltak szabadon, elhagyatva a tojások. 
Eljött a nagy nap, május 23-án elkezdtek kikelni a csibék. Még ma 24-én is keltek, végül Karamella alatt 15-ből 10db lett. Őt a picinyeivel kiszénázott ketrecbe helyeztem, a szokásos procedúra után ettek/ittak és bebújtak a kotlós alá pihenni. Ebben a pillanatban 20:55-kor néztem rá Édenkére. Alatta 1 tojás volt keresztbe megrepedve, lyuk is volt rajta de már nem csipogott. Pedig délután még hangot adott. Kibontottam és sajnos megdermedve tárult elém kis teste...belefulladt. Sajnos fájdalmas, szívszorító dolog ez, de állattartásban főleg születéskor  mindennel számolni kell. Viszont egyet világra kellett segítenem. Féltem, hogy nem tudja kilökni magát, a pici kis szeme és csőre kint volt, de a tojás héja erősnek bizonyult. A csibe most a kotló alatt szárad, remélem reggelre minden gond nélkül élni fog még. Ha jól láttam 1 még meg van pattanva, kíváncsi leszek. Remélem épségben kitud bújni. Valószínűleg ha kikel majd az amelyiknek kikel kelnie, akkor berakom őket a  többihez egyik éjszaka, hogy a kotlós ne vegye észre hogy nem a sajátja és így akkor nem fogja őket bántani. 


A tanulság.: a tulajoktól többen is vettek tojásokat keltetésre, valaki azt mondta hogy 17-ből 16 lett, másokat nem kérdeztem. Viszonylag normál létszámú tyúkcsapathoz 1 kakas volt, így viszonylag szép számmal tudnak fias tojásokat tojni. De ez kétes, mert egy kakasnak vannak kedvenc tyúkjai a háremben, azokat többet bubulja, van amelyiket kevesebbszer, és van amelyiket még kevesebbszer. De a tulajok kakasa szinte egymás után ugrotta meg majdnem az összeset, szóval elég aktív volt. Összegezve Füsti nem kotlott meg rendesen, csak harmadába és emiatt nem volt megfelelő kotlós, de valószínűleg többet  nem lesz ő megültetve mert hajlamos a színészkedésre. A vörös is csak majmolta az egészet, álkotlós volt. A Brahma, Édenkével azon kívül hogy csipked elég erősen, semmi baj sincs vele. Karamella pedig maga a tökély, a MINTA minden baromfi számára. Legközelebb jobban kell ügyelni a részletekre. Ezért is mondják, hogy jó pap holtig tanul. 
Meghitt pillanatok
Biztonságban 

2018. május 12., szombat

1 hónaposak a csibik


Húsvét napján kelt ki az idei első csibesereg. Ők most kikerültek az udvarra, mert a kotlós elkezdte őket a ketrecben vagdalni mikor már tollasok lettek. Ilyenkor az a szabály, hogyha a kotlós bántja az utódait akkor le kell választani. Kezdetben az anyjukat tettem ki, majd vissza, aztán újra ki és már éjszakára sem maradt velük és hamar megszokták a változást. A kotlós azóta "visszaváltozott" normális tyúkká, már nem kottyog de még nem tojik, csak élvezi a szabadságot. A picik szintén, mert már 3. napja, hogy felfedezik a világot. 
Az etetés sajnos nehézkes feladat volt idáig, de ma kitaláltam hogy a tyúkól és a kerítés közé a kis folyosót elbarikádoztam nagy rácsos ajtóval, és az orgona bokor árnyékában biztonságosan tudnak enni...így a többi tyúk etetéskor nem eszi meg előlük az eledelt. Sajnos a többiek néha még elhajtják őket, de viszonylag hamar - pár óra alatt - megszokták az újoncokat és nem fordítanak rájuk nagy jelentőséget. 
Máshogy oldottam volna meg az elhelyezésüket, de jelenleg még nincsen meg az a körülmény amit a fejemben elképzeltem és ami megvalósításra vár. Hiszen rengeteg tervem van, konkrét képekkel is, csak egy kis idő és anyagiak is kellenek hozzá. Építkezések, alakítgatások a jelenlegi otthonomban...stb stb stb  de mindennek eljön az ideje :)