Kikeltek azok a tojások, amiket anyu rakott Bell alá. A szembe szomszédtól kaptunk 10db Brahma tojást, de elmondása szerint volt benne 1-2 hagyományos tojás is. 2 hét alatt már 2 kotló ült a tojásokon kint a szénásba. Időközben sikerült Bóbitának is megkotlania és úgy gondolta, hogy betelepszik Bell mellé. A költés maradék hetében váltott műszakban dolgoztak. Ha az egyiket leraktam enni, addig a másik ült s fordítva. Sajnos maguktól nem akartak leszállni, ezét mindig ösztönöznöm kellett őket. Július 7-8-án kikeltek a kiscsibék. Nagy volt az örömünk. Azt hittük, hogy mivel 2 tyúk ül a tojásokon nem lesz belőle semmi sem, de végül mégis lett. Sajnos 10 tojásból már az első héten 3-at sikerült összetörniük azoknak a tyúkoknak akik tojni vágytak abba az eldugott fészekbe. Még szerencse, hogy megjelöltük a tojásokat mert minden nap jártak oda tyúkok tojni. A csibék 1 napot voltak a házba egy kis zsomborba amit ruhával béleltem ki. Tegnap levettem csőrükről azt a fehér kis bütyköt, megitattam őket és leraktam enni. Itatás után beindult az ösztön és elkezdtek csipegetni. A szokásos procedúra után bekerültek a ketrecbe. A csibékre hagytam a kotlóválasztást, s nekik Bóbita volt a legszimpatikusabb úgy hogy Bell kiment az udvarra, de előtte jól megfürdettem egy vödör vízbe. A 6 csibéből 3 nagyon bocskoros, 1 kevésbé és 2 nem. Kíváncsi vagyok, hogy hány Brahma lesz benne. Bízom benne, hogy több lesz a tyúk mint a kakas. A régi ketrecbérlők az a 14db csibe már az udvaron tengeti mindennapjait. Előszeretettel járnak be legelni a többiekkel, a tyúkólba elfoglalták kis helyüket, mindig kibontják a cipőfűzőmet, folyton láb alatt vannak...egyszóval kis rosszcsontok. Nagyon eleven banda, de addig jó míg ilyen jó kedvük van.
Bóbita és a kicsik |